|
2010. március 10.
Itt az idő a változásra
Sokszínű feladatokat lát el Brüsszelben Schmitt Pál fideszes európai parlamenti képviselő, az EP alelnöke. Az oktatással, sporttal, kultúrával, egyházi ügyekkel és diplomáciával egyaránt foglalkozó politikus ennek ellenére részt vesz a Fidesz választási kampányában is, és mindenkit felhív a szavazásra.
A napokban terjesztett elő egy jelentést, mely során a friss diplomások nagyarányú munkanélküliségére hívta fel a figyelmet: miről szólt ez a jelentés? Az egyetemek és a vállalkozások, cégek együttműködéséről készítettünk egy jelentést. Európa gazdasága a II. világháború óta a legnagyobb válságát éli át, magasra nőtt a munkanélküliség, ezért minden eszközt meg kell ragadnunk, amely elősegíti a gazdaság újraindítását és új munkahelyek létrehozását. Van olyan ország, ahol az ötven százalékot is eléri a pályakezdők munkanélkülisége. Brüsszelben közmeghallgatást tartottunk diákok és egyetemi oktatók részvételével, ahol a Pécsi Tudományegyetem rektora is nagy sikerű előadást tartott. Nem mehet el egymás mellett az oktatás kínálata és a munkaerőpiac kereslete, ez Magyarországon és külföldön is nagy probléma. Az egyetemek minőségének mérőfoka lehetne az is, hogy a kikerülő diplomások milyen munkahelyeket tudnak maguknak szerezni. Fontos vitát folytattunk le egy, a jövőnket érintő kérdésről. A nyári európai választások után az EP alelnökévé választották, amely az eddigi legmagasabb európai parlamenti pozíció egy magyar politikus számára. Ez a tisztség a Fidesz kimagasló EP-választási sikerének köszönhető. Példátlan siker volt, hogy a választók csaknem 57 százaléka egy pártra, a Fideszre adta a szavazatát. Ezért választottak egy fideszes politikust alelnöknek az Európai Parlament legfelsőbb döntéshozó szervébe, a Bureauba. Itt első kézből tudhatunk meg információkat az Unió folyamatairól. Jó kapcsolatban vagyok Jerzy Buzek EP-elnök úrral, aki lengyel politikusként a magyarok barátjának számít. Sikerült elérnem azt is, hogy Buzek elnök úr Brüsszelben részt vegyen Pécs európai kulturális fővárosi bemutatkozásán. Európai szinten az elmúlt időszak egyik legfontosabb magyar vonatkozású ügye volt a szlovákiai nyelvtörvény. Parlamenti alelnökként mit tudott eddig tenni ez ügyben? Nem csak én, hanem az egész magyar néppárti delegáció, erdélyi barátainkkal együtt felemeli a szavát a nyelvtörvény ellen. Ebből nem engedünk! A nyelv nem eladó, a nyelvében él a nemzet. Rendszeresen szólalunk fel magyarul, a nyelvtörvény ügyét felemlegetve az Európai Parlamentben, ez olykor súrlódást okoz a szlovák képviselőkkel. Jerzy Buzek, az EP elnöke személyesen jött Pozsonyba és Budapestre, hogy a nyelvtörvény ügyében tájékozódjon. Buzek úr, lengyel politikusként empátiát érez a kisebbségek problémái iránt. Sikerült plenáris ülésre tűznünk a nyelvtörvényt, és az EU szervei monitorozni fogják azt, hogy ér-e valakit jogsérelem az elfogadhatatlan szlovák törvény miatt. Tapasztalt diplomataként hogyan értékeli a szlovák-magyar viszonyt, miként süllyedhetett idáig a helyzet? Ez egy politikai döntés volt a szlovák kormányzat részéről. A szlovák gazdaság most nem teljesít olyan jól, mint korábban, és ilyenkor mindig jól jön egy bűnbak. Békében kellene együtt élnie a szlovákoknak és a magyaroknak. A magyarokat megilleti az anyanyelvhasználat csorbítatlan joga, és az is, hogy teljes jogú állampolgárként élhessenek szülőföldjükön. Úgy vélem, a magyar kormányzat nem tett meg mindent a nyelvtörvény ellen, mismásolás folyt, én keményebb fellépést vártam volna el. Jobb hírek érkeznek viszont Horvátország uniós csatlakozásáról. Mint az EU-Horvátország Vegyes Parlamenti Bizottság tagja, miként látja Horvátország lehetőségeit? Folyamatosan figyelemmel kísérem a történteket: megnyitották a tárgyalásokat a környezetvédelmi fejezetről is. És, ami még fontosabb: Hollandia hozzájárult ahhoz, hogy a nagyon fontos igazságszolgáltatásról és alapvető jogokról szóló fejezetet is megnyissák. A horvátok idén lezárnák az összes fejezetet, de utána még az összes tagállamnak ratifikálnia kell a csatlakozást. 2011 végére, 2012 elejére várom Horvátország uniós csatlakozását. Ön az EP-alelnökeként egyházügyekkel is foglalkozik. Milyen kérésekkel fordulnak az egyházak jelenleg az Európai Unióhoz? Fontos, hogy a Lisszaboni Szerződés kiemeli az EU intézményeinek és az egyházaknak a párbeszédét. Ez persze nem kárpótlás az Európa keresztény múltjára tett említés kimaradása miatt, de egy jó lehetőség, hogy az egyházak részt vegyenek az európai párbeszédben. Az egyházak találkozóinkon azt hangsúlyozzák: hosszú távon hozzájárulnak a társadalom fejlődéséhez, a törvények tiszteletére nevelik a híveiket, és szociális munkájukkal, szolidaritásukkal segítik a társadalom elesettjeit. Ennek elismerését kérik az uniós szervektől. Tavasszal választások lesznek Magyarországon, mit üzen az olvasóknak, miért kell elmenni szavazni? Itt az idő a változtatásra, az ország rendbetételére. A közvélemény-kutatások azt mutatják, mintha le lenne játszva a meccs, de sportemberként azt mondom: csak a lefújás pillanatában ér véget a mérkőzés. El kell menni mindenkinek szavazni, mert ahogy Orbán Viktor az évértékelőn elmondta: a felhatalmazás mértékétől is függ az új kormány sikere. Ha új kormány alakul, hol folytatja tovább munkáját: Magyarországon vagy Brüsszelben? Nem ma kezdtem pályámat, és megszoktam már, hogy mindig az előttem álló feladatot lássam el a lehető legjobb mértékben. Hétvégén megkezdődik az országjárás, a kampány, amiben én is részt veszek. Jól érzem magamat Brüsszelben, de ha egy új kormány felkér egy olyan feladatra, amit jól el tudnék látni, tiszteletben tartanám a felkérést. Az interjú az EU Hírlevél februári számában jelent meg. |
.jpg)
fidesz-eu.hu © 2007 | 
